2019. november hónap bejegyzései

Az 5 legfőbb figyelmeztető jele annak, hogy Önnek rejtett villamos problémája lehet

1. Ismétlődő berendezés hiba
2. Beállítások véletlenszerű nullázása, vagy folyamat hiba
3. Védelem megszólalása, vagy biztosító kiolvadás a túlterhelés látható jele nélkül
4. Transzformátor, vagy motor túlmelegedés
5. Szünetmentes áramforrások (UPS) gyakori bekapcsolódása

Leáll egy számítógép. A világítás villódzik (flicker). Túlmelegszik egy motor.

Ilyen és ehhez hasonló tünetek megjelenhetnek bármely létesítményben. Ezeket gyakran elhanyagolhatónak, vagy akár normálisnak tartják és apróbb informatikai hibáknak, természetes elhasználódásnak, vagy készüléköregedésnek tulajdonítják. Gyakori fellépésük esetén a valódi ok a hálózat minőségi hibája.
A hálózat minőség hibája súlyos és nagyon költséges problémákat eredményezhet:
• Üzemszünet
• Adatvesztés
• Selejtgyártás
• Túlzott energiafogyasztás
• Karbantartási-, javítási-, és készülék csere költségtöbblet

Hogy tehetjük láthatóvá a villamos rendszer által elrejtett hibákat ? Melyek a rejtett hibák?

Ha az 5 fő figyelmeztető jel bármelyikét tapasztaljuk, akkor az alábbi ismétlődő „támadásoknak” lehetünk áldozatai:
Feszültség esések és csúcsok – jellemzően nagy terhelések indításakor, vagy leállításakor jelentkeznek és károsíthatják a PC-ket, elektronikus vezérléseket és lámpatesteket
Felharmónikusok – megváltozik a hálózati frekvencia, ez melegedésre visszavezethető motor- és transzformátor problémákat okoz és zavarja a megszakítók, biztosítók és relék üzemét
Feszültség aszimmetria – 2% -os vagy nagyobb eltérés a fázisfeszültségek között , túlmelegedő motorok és transzformátorok
Flicker – ciklikus feszültség esések, elsősorban a dolgozók termelékenységét csökkentik
Tranziensek – készülék- és kondenzátor kapcsolások, villámlások által okozott rövid idejű éles feszültség csúcsok , melyek lekapcsolhatják a PC-ket, beégethetnek áramköri kártyákat és megrongálhatják vezetékek szigetelést. Ezek a körülmények általában a létesítményeken belül keletkeznek, ezért a felelősség nem az áramszolgáltatót terhelik.

A FLUKE segíteni tud ezek beazonosításában, kiküszöbölésében és olyan karbantartási és megelőzési döntések meghozatalában, melyekkel jövőbeni megismétlődésük megakadályozható.

Számíthat a FLUKE-ra a hiba feltárásában, kijavításában és megelőzésében. Ha villamos problémák gyors azonosítására és megoldására van szüksége, a FLUKE szolgáltatja a szükséges eszközöket.
• Most ismerkedik a hálózat minőséggel? A FLUKE ehhez intuitív és biztonságos hibakereső műszereket, szemináriumokat és alkalmazástechnikai példákat nyújt.
• Tapasztalt profi ? A FLUKE –nál megtalálja a bonyolult probléma megoldásához szükséges műszereket és esettanulmányokat.

Villamos hálózat és motor mérőműszerek:
http://www.muszerhaz.hu/villamos_halozat_analizatoradatgyujto

A hordozható automatikus működésű nyomás kalibrátor egyszerűsíti a nyomás kalibrálást

A Fluke 729 automatikus nyomás kalibrátort kifejezetten a folyamat technikusokra gondolva tervezték meg, hogy egyszerűsítsék a nyomás kalibrálás folyamatát és gyorsabban lehessen pontosabb vizsgálati eredményekhez jutni. A szakemberek tudják, hogy a nyomás kalibrálás időigényes feladat, de a 729 minden eddiginél jobban megkönnyíti a munkát egy olyan villamos szivattyú alkalmazásával, mely automatikusan generálja és szabályozza a nyomást egy könnyen használható, robosztus, hordozható műszerrel. A 729, ez az ideális hordozható kalibrátor lehetővé teszi, hogy egyszerűen beüssünk egy kiválasztott nyomás értéket, és ezután a kalibrátor automatikusan felpumpálódik a kívánt beállítási pontra. Ezután a belső finombeállító szabályozás automatikusan stabilizálja a nyomást a kért értéken.

A Fluke 729 automatikusan végigmér több nyomásvizsgáló pontot és automatikusan dokumentálja az eredményeket.
A kalibrálás csak az induló- és végnyomásnak, a vizsgálati pontok számának és a tűrés értének beütéséből áll. A többit elvégzi a 729. A beépített HART kommunikációs képességek lehetővé teszik HART távadó mA beállítását, könnyű HART konfigurációt és az alkalmazott 0% és 100% értékek beállításának képességét. A DPCTrack2 Calibration Management szoftverrel feltölthetők és kezelhetők a dokumentált kalibrációs eredmények, ezáltal könnyű lesz a műszerezettség kezelése, határidős vizsgálatok és jegyzőkönyvek létrehozása és a kalibrációs adatok kezelése. Három tartományból választhatunk: 2 bar, 10 bar és 20 bar. A Fluke 729 automatikus nyomás kalibrátorokat arra tervezték, hogy akkor és ott teljesítsenek, ahol, és amikor szükség van rájuk.

Kalibrátorok: http://www.muszerhaz.hu/kalibrator_95

Fluke 729 nyomáskalibrátor

Automatikus nyomás generálás és szabályozás 20 bar-ig.
Egy nyomásérték bevitelét követően a 729 automatikusan felpumpálódik a kívánt nyomásra. Egy vizsgáló sablon betöltése után a 729 automatikusan felpumpálódva dokumentál egy több ponton elvégzett kalibrációs vizsgálatot.

Könnyű kalibráció dokumentálása távadókhoz és kapcsolókhoz kidolgozott sablonok használatával. Gépeljük be a kezdeti és végső vizsgáló nyomás értékeket és a vizsgált pontok számát. A többit elvégzi a 729 dokumentálva az alkalmazott nyomást, a mért mA-t és hiba %-ot minden vizsgált pontra. A fényes, grafikus kijelző a tűréshatáron túlnyúló eredményeket pirossal jelöli.

Automatikus belső finom nyomásbeállítás segít a tömlő és a vizsgáló összeállítás kisebb szivárgásainak kompenzálásában. Nincs szükség nóniusz kézi forgatására a szivárgás kompenzálásához, kiiktatva ezzel a kézi szivattyúzást és az elrendezés kézi finombeállítását. HART kommunikáció lehetővé teszi a HART nyomás távadók esetén a mA kimenet beszabályozását, az alkalmazott értékekhez történő beszabályozást, és a nyomásnullázás beszabályozását. Ezen kívül végrehajthatók egyszerűbb konfigurálási feladatok, mint a távadó címke, mértékegység és tartomány megváltoztatása Más támogatott HART parancsok magukba foglalják a rögzített mA kimenet beállítását hibakereséshez, leolvasó eszközök konfigurálását és változók és leolvasó eszközök diagnosztikáját.

Méri a mA jeleket a távadó kimenetén, forrásként szolgál mA jelekhez és szimulálja azokat I/Ps és egyéb mA hurok eszközök vizsgálatához. Tartalmaz egy 24 V-os tápegységet a szabályozó rendszerről lekötött távadók táplálásához azok önálló vizsgálatánál.

Robosztus hordozható kivitel és 3 éves jótállás különbözteti meg a 729-et a legtöbb egyéb nyomás kalibrálóktól. A 729 –et 1 méteres ejtegetési vizsgálatnak vetik alá így aztán alkalmas terepi műszerezési és kalibrálási vizsgálatok végzéséhez Fluke Connect kompatibilitás lehetővé teszi a felhasználó számára táv monitorozás végzését a FlukeConnect mobil app használatával és a nyomás mérések és adatgyűjtő események tárolását. Osszuk meg a méréseket ShareLive video hívásokkal és email-ekkel. Mérjünk hőmérsékletet az opcionális 720RTD mérőfejjel biztonságos átvitelű kalibráláshoz. Mérjünk nyomást a hagyományos 700-as sorozatú és az új 750 sorozatú nyomás modulokkal, ha különböző méréstartományra, vagy felbontásra van szükség. Többnyelvű támogatás. Válasszunk nyelvet a műszer beállítási készletből. A Hart kommunikáció angol nyelvű. Félkemény hordtáska terepi használatra az alkatrészek tárolására alkalmas kialakítással.

Kalibrátorok a Műszerház webáruházban: http://www.muszerhaz.hu/kalibrator_95

A gyújtás primer és szekunder áramkörének vizsgálata

Gépjármű-diagnosztikával foglalkozó cikkünkben a primer és a szekunder kör kapcsolatáról lesz szó, valamint kitérünk a gyertya elektródái között keletkező feszültség nagyságának és a szikra időtartamának mérési lehetőségeire.

Az 1. ábrán látható jelalakok a kis- és nagyfeszültségű áramkörök feszültségváltozásának hasonlóságát mutatják. A piros nagyfeszültségű jel pontos mása a primer kör kék jelének, mivel a transzformátorban végbemenő indukció során átadja a feszültségváltozásokat. A kék jelet a transzformátor negatív pólusán, a pirosat a nagyfeszültségű főkábelen mértük.
A példaként szereplő mérés során mindkét forrásból 1,1 ms szikraidőt olvashatunk le.


(1. ábra)

A szekunder tekercs a primer tekercsen belül, egy többrétegű lágyvas mag körül helyezkedik el, 20.000-30.000 menettel. Az egyik kivezetése a primer tekercshez csatlakozik, a másik a transzformátor nagyfeszültségű kimenete. A szikrához szükséges nagy feszültség a primer és szekunder tekercsek között létrejövő kölcsönös indukció során jön létre. A mágneses mezőt a lágyvas mag erősíti és továbbítja.

Mechanikus elosztós gyújtásnál a keletkező nagyfeszültséget az elosztófedél és az alatta forgó elosztófej továbbítja a megfelelő hengerhez. A hengerenkénti tekercses rendszerek és a DIS (elosztó nélküli gyújtás) elterjedésével, melyekben kevesebb a mozgó és kopó alkatrész, a hagyományos elosztós gyújtás kiszorult a termelésből.

A gyújtógyertya pólusain mért nagy feszültség azért szükséges, hogy a szikraív minden, a motor működése során fellépő változatos körülmény (hőmérséklet, fordulatszám, terhelés) esetén, a megfelelő időben jöjjön létre.

A megfelelő szikraív kialakulásához szükséges feszültséget a következők határozzák meg:

Nagyobb feszültség:

Kisebb feszültség:

– nagy gyertyahézag

– szűk gyertyahézag

– nagy elosztóhézag

– alacsony sűrítési viszony

– megtört, elöregedett vezetékek

– dús keverék

– elhasznált gyújtógyertyák

– pontatlan időzítés

– magas sűrítési viszony

– hibás gyertyák

– szegény benzin-levegő keverék

 

A modern benzinmotorok magasabb követelményeket támasztanak a gyújtásrendszerrel szemben, mint korábban, hiszen magasabb sűrítés mellett szegényebb benzin-levegő keverékkel üzemelnek, és a gyertyák elektródáinak a hézagai is növekedtek. Ezeknek a követelményeknek csak az elosztó nélküli gyújtásrendszerek tudnak megfelelni, melyek jóval kevesebb potenciális hibaforrást tartalmaznak, például kevésbé érzékenyek a nedvességre.

Ugyanakkor számolni kell a hátrányaival is, hiszen csak a gyertyák fele kapja az optimális negatív feszültséget, míg a többin a kisülés fordított irányú, ami ezen gyertyák gyorsabb elöregedéséhez vezet. Működési elvéből fakadóan ez a rendszer minden fordulatnál szikrát ad, ami pazarlónak tűnhet, de mégsem kell a gyertyák élettartamának felére csökkenésétől tartani. A fölösleges szikrák ugyanis a kipufogóütem közben keletkeznek, amikor a henger nincs nyomás alatt. Öt-tízezer kilométert futott gyertyák esetében már jól látható különbségek mutatkoznak az eltérő polaritás miatt. A negatív feszültségű gyertyák újszerűnek mutatkoznak, míg a többi elektródái ívesre égtek.

A nagyfeszültségű jel mérése


(2. ábra)

A 2. ábrán látható jelalak egy elektronikus gyújtással felszerelt motor egyik hengerén mért tipikus hullámforma. Leolvasható a kisüléshez szükséges feszültség (A), valamint a szikra időtartama (B). Az ábra közepén megfigyelhető egy kb. 3kV-os, nagyjából konstans érték (C). Ez a feszültség szükséges a gyertya elektródái között kialakult ív fenntartásához, és elsősorban a szekunder áramkör ellenállásától függ. A kisülés hossza 0 és D között leolvasható 1ms. Ezután a feszültség élesen lezuhan, majd néhány lengés után nullához simul (E). A jelenség a tekercsnek tudható be, és ha 4-5-nél kevesebb csúcsot számolunk (alsót és felsőt), akkor a gyújtótranszformátor cserére szorul. A harmadik ábra egy hibás tekercs által okozott, nem megfelelő kilengést mutat.

Az F pontnál (2. ábra) látható kilengés a tekercs körüli mágneses mező kialakulásának kezdetén keletkezik (régebbi konstrukció esetén a megszakító zárásakor), és leolvashatóan ellentétes polaritású, mint a szikrát adó gyújtófeszültség.


(3. ábra)

A fenti méréseket PICO járműdiagnosztikai oszcilloszkóppal végeztük. Hasonló mérések más oszcilloszkóppal is végezhetők, de az eltérő méréstartományok miatt a kapott jelalakok kis mértékben eltérhetnek.

Eredeti publikáció: The Institute of the Motor Industry, Nagy-Britannia