A teljesítménytényező leegyszerűsítve a hatásos teljesítmény és a látszólagos teljesítmény aránya. A teljesítménytényező az energiahatékonyság kifejezése, ahol a magasabb százalék a hatékonyabb energiafelhasználást, az alacsonyabb százalék pedig a kevésbé hatékony energiafelhasználást jelenti. A teljesítménytényező kiszámításához ossza el a hatásos teljesítményt (kW) a látszólagos teljesítménnyel (kVA). Bár a 100%-os hatékonyság nem biztos, hogy reális, van néhány dolog, amely befolyásolja a teljesítménytényező javítását.

A teljesítménytényező-korrekciós kondenzátorok bizonyos helyzetekben segíthetnek a teljesítménytényező javításában.

Mi az ideális teljesítménytényező?

Az alacsony teljesítménytényező azt jelenti, hogy nem használja fel hatékonyan azt az energiát, amelyért fizet. Alacsonyabb teljesítménytényezők mellett több látszólagos teljesítmény (kVA) szükséges a névleges teljesítmény (kW) előállításához. A magasabb teljesítménytényező ideálisabb, mint az alacsonyabb, mert ez azt jelenti, hogy hatékonyabban használja fel az energiát. A teljesítménytényező általános célszáma 95%. Ellenőrizze, hogy milyen vágási pontot használnak – sok közszolgáltató díjat számít fel az ügyfeleknek a rossz teljesítménytényező miatt.

Energiafelhasználás mérése és kezelése

Az energia és a teljesítmény minőségének mérésével átérezheti üzemének ritmusát, és megtanulhatja, hogyan tarthatja zökkenőmentesen és hatékonyan üzemét. A stratégiai energiagazdálkodás kulcsfontosságú módja az energiafelhasználás és az energiaszámlája csökkentésének. A teljesítménytényező javításának egyik oka az, hogy csökkentse, vagy akár meg is szüntesse a közüzemi szankciókat és pótdíjakat. Ehhez minden hónapban tudnia kell, hová megy az energiája. Először is meg kell mérnie és rögzítenie kell az energiaadatokat berendezésein és rendszerein. Az ehhez szükséges műszer típusa az Ön létesítményétől és igényeitől függ. Egy többcélú eszköz kiszámíthatja az energiaveszteséget, és rögzítheti a háromfázisú, nagy felbontású feszültség- és áramhullámformákat, míg egy másik eszköz azonnali áramminőségi adatokat szolgáltathat. Fontos, hogy ismerje a felharmonikusok szintjét az áramban. A teljes harmonikus torzítás (THD) mérése segíthet kideríteni, hogy szükség van-e szűrésre. És ne feledje, egy közmű csak a bejövő feszültség minőségét befolyásolhatja. Csak a jóváhagyott terhelések csatlakoztatását követelhetik meg, és nem felelősek az ügyfelek telepítése miatt folyó áramért.

Lépések a jobb teljesítménytényező érdekében

A motor induktivitása és a harmonikus áramok két gyakori tényező a rossz teljesítménytényezőben. A teljesítménytényező javításához meg kell határoznia a rossz teljesítménytényező kiváltó okát. Ha induktív árammal foglalkozunk, az egyik általános megoldás a teljesítménytényező-korrekciós kondenzátorok – energiatároló eszközök – hozzáadása a létesítmény áramelosztó rendszeréhez. A teljesítménytényező-korrekciós kondenzátorok rendszeres ellenőrzést és ajánlott megelőző karbantartást igényelnek, de normál körülmények között évekig gond nélkül működnek. Ha a harmonikusok okozzák az alacsony teljesítménytényezőt, akkor a költséghatékony passzív LC (induktor-kondenzátor) szűrés a megoldás. Bonyolultabb helyzetekben aktív szűrésre van szükség. Ez a fajta szűrés kompenzálja a meddőáramokat, a harmonikus áramokat és a kiegyensúlyozatlan áramokat. Gyakori hiba a kondenzátorok használata a harmonikus áramok mérséklésére. A kondenzátor rövidzárként viselkedik a magasabb harmonikusoknál. A belső ellenállás miatt a kondenzátor felmelegszik, és élettartama drasztikusan csökken, mivel a belső elektrolit elpárolog.

Tekintse meg teljes villamos- hálózat analízátor választékunkat!

Az ORLEN-csoport az ipari szén-dioxid-kibocsátás begyűjtésével és kezelésével kapcsolatos új szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek. A szén-dioxid-tárolás Lengyelországban, beleértve a Balti-tenger fenekét is, elengedhetetlen lesz az ország magas kibocsátási költségekkel járó iparágai versenyképességének fenntartásához. Az ORLEN-csoport a Barents-tengeren szerzett tapasztalatait kívánja felhasználni e szolgáltatások fejlesztése érdekében. Ennek érdekében partnerséget kötött a norvég Horisont Energi AS-vel, hogy feltárja a lehetséges együttműködés lehetőségét egy olyan projektben, amely az egyik legfejlettebb CCS-kezdeményezésként tűnik ki a térségben. Norvég kontinentális talapzat. 

„A szén-dioxid hatékony és biztonságos tárolása kulcsfontosságú a magas kibocsátási költségekkel küzdő iparágak versenyképességének megőrzéséhez. Ahhoz, hogy Lengyelországban vagy a tágabb Európai Unióban folytathassák tevékenységüket, az acél-, műtrágya- és cementiparnak hatékony stratégiákat kell kidolgoznia a szén-dioxid-kibocsátás kezelésére. Az ORLEN-csoport stratégiájának részeként arra törekszünk, hogy néhány éven belül erős képességeket fejlesszünk ki az átfogó ipari kibocsátáskezelés terén. A Norvégia partjainál szerzett tapasztalatainkat Lengyelországban is alkalmazni fogjuk. Lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyan bevált és biztonságos technológiákat alkalmazzunk, és versenyképes ajánlatot készítsünk a lengyelországi ipar számára. A gyakorlatban ez alacsonyabb költségeket jelent a lengyel vállalatok számára, és több ezer munkahely megőrzését jelenti Lengyelországban” – mondtaDaniel Obajtek, az ORLEN vezérigazgatója és az igazgatóság elnöke .

Az ORLEN-csoport stratégiájának megfelelően 2030-ra évente akár 3 millió tonna szén-dioxid tárolására vagy hasznosítására lesz képes. Ezt a lehetőséget kihasználnák saját kibocsátásának csökkentésére és szén-dioxid-kezelési szolgáltatások nyújtására külső ügyfelek számára. A CO2 leválasztása és tárolása vagy hasznosítása az egyik olyan megoldás, amely segít az ORLEN-nek elérni 25%-os csökkentési célját a finomítási, petrolkémiai és upstream műveletei során keletkező kibocsátás tekintetében 2030 végéig.

Ami az ORLEN szén-dioxid-kezelési szolgáltatását illeti, azt főként azok az iparágak használnák, amelyek jelentős CO2-kibocsátók, de technológiai korlátok miatt korlátozott lehetőségük van szénlábnyomuk csökkentésére. Ide tartozik a cement-, acél- és vegyipar, különösen a műtrágyagyártók. Az ezen iparágakban működő vállalatok számára a CO2 tárolásának képessége lehet a leghatékonyabb eszköz a kibocsátás visszaszorítására, és ezáltal a szén-dioxid-kibocsátási egységek megvásárlásával kapcsolatos költségek csökkentésére.

Norvégia a CCS-technológiák fejlesztésének éllovasai közé tartozik. Már 1996-ban megkezdte a sleipneri gáztermelő mezőről származó szén-dioxid leválasztását és befecskendezését a tenger alatti geológiai képződményekbe. A befecskendezést továbbra is a Snøhvit mezőn végzik. Jelenleg ezek az egyetlen aktív ilyen jellegű projektek Európában.

Az ORLEN-csoport szándéknyilatkozatot írt alá a norvég Horisont Energi AS-vel, a Polaris-engedély tulajdonosával, ahol egy kutat fúrtak, hogy megerősítsék a biztonságos CO2-besajtolás megvalósíthatóságát. A megállapodás értelmében a licencben és a Polaris üzemeltetői státuszban akár 50%-os részesedést a PGNiG Upstream Norway, az ORLEN-csoport norvég vállalata kaphat, amely a korábbi olaj- és gázkutatási és -termelési erőfeszítései során szerzett terepkezelési tapasztalattal rendelkezik. a norvég kontinentális talapzat.

A Polaris-mező becsült kapacitása mintegy 100 millió tonna szén-dioxid, amely 12-25 éven át fenntartja a tárolási műveleteket. A PGNiG Upstream Norway már befejezte a Polaris projekt műszaki és gazdasági tanulmányait, és most egy részletes átvilágítási gyakorlat elindítására készül. A potenciális projekt ütemezése alapján 2024-ben kell kiválasztani a fejlesztési koncepciót, a szén-besajtolás megkezdése 2028 végén/2029 elején várható.

A Polaris projektpartner, a Horisont Energi egy ammóniagyár felállítását kívánja Észak-Norvégiában, amely földgázból nyert hidrogént hasznosít. Az eljárás során nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik, amelyet a Horisont Energi a kibocsátás csökkentése érdekében tárolni kíván. Ez biztosítaná a keresletet a Polaris CCS projekt keretében kínált szolgáltatásra, amelyhez az ORLEN Csoport most csatlakozik. A tározó fennmaradó kapacitását harmadik felek rendelkezésére bocsátanák. Ezek logisztikai okokból elsősorban Norvégiában működő cégeket tartalmaznának.

„Az erők egyesítése a PGNiG-vel fontos mérföldkő azon törekvésünkben, hogy jelentős kibocsátáscsökkentést érjünk el, és hozzájáruljunk a feltörekvő CCS-iparhoz. A PGNiG egy robusztus és képzett partner, bőséges üzemeltetési és offshore tapasztalattal a norvég kontinentális talapzaton. Az új partnerségnek hozzá kell járulnia a Barents Blue tiszta ammónia projektünk előmozdításához is azáltal, hogy hozzáférhető CO2- tárolókapacitást biztosít. Izgatottak vagyunk, hogy egy tapasztalt és eredményes csapattal egyesíthetjük erőinket” – mondta Dr. Gabriel Clemens, a Horisont Energi igazgatótanácsának elnöke, a Green Gas E.ON vezérigazgatója .

A norvég kontinentális talapzat azon kulcsfontosságú külföldi piacok közé tartozik, ahol az ORLEN-csoport tevékenykedik. A balti csövön keresztül az ORLEN több mint 8 milliárd köbméter norvég gázt tud Lengyelországba szállítani, saját termelésének egyre nagyobb hányadával. 2030 végére a Csoport azt tervezi, hogy norvég eszközeiből évi 6 milliárd köbméterre növeli a gáztermelést. Ez csaknem kétszeres növekedést jelentene 2022-hez képest, amikor a megtermelt mennyiség 3,5 milliárd köbméter volt. A korábban a PGNiG és a LOTOS tulajdonában lévő ORLEN-csoport norvég eszközeinek ez év májusában befejezett integrációja révén a Csoport az olaj- és gázkészletek, valamint a termelési szint tekintetében a piac 10 legjobb szereplője közé került.

Tekintse meg teljes levegőminőség mérő választékunkat!