Az SF6 gázszivárgás érzékelőnek és a Fluke
csúcsteljesítményű, pisztoly markolatú infravörös kamerájának kombinációja.
Érzékeli és
pontosan meghatározza az SF6 gáz szivárgás pontos helyét a vizsgált készülék
leállítása nélkül
320×240
felbontás a gáz és infravörös képeknél; infravörös módban pedig a szuper
felbontás 640×480-ra nő.
A képfókuszálás
mindkét módban egy gombnyomással hozható létre a Laser Sharp Auto Focus-al.
A kamera
vezeték nélkül csatlakoztatható a Fluke Connect rendszerhez gyorsabb döntések
meghozásához. A csapat tagjai ugyanazokat az adatokat látják és együttműködnek
a probléma azonosításában, vagy megadják a tennivalókat a terület elhagyása előtt.
Nincs szükség ceruzára és jegyzetekre:
FELSŐFOKÚ KÉPMINŐSÉGGÁZ ÉRZÉKELÉS SF6 (kén hexafluorid) HŐÉRZÉKELÉS ( NEDT) 0,025 0C 300C cél hőmérsékletnél FELBONTÁS 320×240 infra és gáz módban, 640×480 szuper felbontás módban csak infra vörös módban
Az IR
–PhonoNotes jegyzeteló rendszer befogja a Rögzítsünk szóbeli megjegyzéseket és
mentsük el azokat a képpel
Kompatibilis az
okos lencsékkel, amelyek nem igényelnek kalibrálást kompatibilis kamerák közti
csere esetén
Optimalizáljuk
a képeket, végezzünk analízist, hozzunk létre gyors, egységesített
jelentéseket, és exportáljuk a képeket tetszés szerinti formátumban a Smart
View asztali szoftverrel,
amelyek mind részét képezik a
szállítási tartalomnak.
Fogjunk el
tiszta, pontos infravörös képeket, amelyek az egész látómezőben fókuszáltak a
MultiSharp fókusszal.
Kisméretű, könnyű, könnyen elfér
a szerszámtáskában
100% -osan fókuszál minden tárgyra. Közel és távol MultiSharp fókusz
Kézi fókusz csak az elülső csőre fókuszál, a Multi Sharp fókusz a látómezőn végig fókuszál.
Szeretnénk bemutatni az Amprobe Proinstall 200-as műszert. Az érintésvédelmi műszer áll egy professzionális műszerből, a hozzá csatlakozó mérő vezetékekből, mérőcsipeszekből, egy magyar nyelvű használati utasításból és egy cd-rom, amiről a műszerrel kapcsolatban további információkat kaphatunk. Ez egy sokoldalú műszer, egy telepes működtetésű, teljes körű érintésvédelmi vizsgáló készülék. Alkalmas minden ipari, környezetben végzendő mérésre. A műszernek jól látható kijelzője van, minden olyan funkciót, ami a vizsgálatokhoz szükséges egy kapcsolóval tudunk kiválasztani. További funkciókat a funkció kiválasztó gombokkal tudjuk aktiválni. A mérést egyetlen gombnyomással elvégezhetjük, de szükség esetén kétkezes mérésre is alkalmas. A műszerhez a mérő vezetékeket jól látható csatlakoztatón keresztül lehet csatlakoztatni. Védelmi osztályuk megfelel minden Magyarországon használatban lévő szabványnak.
Folytonosság-vizsgálat: Védelme alkalmassá teszi nedves környezetben való munkavégzéshez is. Lehet mérni vele folytonosság vizsgálatot a műszer bekapcsolását követően. A kiválasztó kapcsolóval kiválasztjuk azt, amelyik alkalmas folytonosság vizsgálatra. Csatlakoztatjuk a merő vezetékeket. A műszerhez adott magyar nyelvű útmutatót használjuk segítségül. Először csatlakoztatjuk speciális mérő vezetéket. Majd csatlakoztatjuk hozzá az ellen mérő vezetéket. A mérés egyszerűen a mérő vezetékről történik. Oly módon hogy a mérő vezetéket megfelelő fémtestre csatlakoztatjuk. Az ellen csatlakozóval leellenőrizzük, hogy folytonos e. Ezt az információt műszer hanggal jelzi.
Szigetelési ellenállás vizsgálat: A következő mérési módunk a szigetelés ellenállás. A műszert a szigetelés ellenállás mérése kapcsoljuk a gomb forgatásával, majd kiválasztjuk a mérőfeszültséget. Ezt az F4 megnyomásával tudjuk kiválasztani. A műszer 100 V-tól 1000 V tartományig kapcsolja ki a merő feszültséget. A magyar nyelvű ismertetőt ismét segítségül hívhatjuk. A mérő feszültség megjelenik a kijelzőn és megmutatja a megfelelő méréstartományt. A feszültség is és a szigetelés ellenállás is nullára csökken, ezzel ellenőrizhetjük a mérőműszer pontosságát.
Hurok ellenállásmérés: Következő mérés mód a hurok ellenállás mérése. A műszert a gombok segítségével a megfelelő állásba fordítjuk. Majd kiválasztjuk a funkció gomb segítségével, hogy melyik vezetők közötti hurokellenállást szeretnénk megmérni. Átváltjuk a fázisvezető és a védővezető közötti mérésre. Csatlakoztatjuk az egyszerűsített mérővezetéket természetesen a több fázisú rendszerben a megfelelő mérőzsinór csatlakoztatása a fontos. Csatlakoztatjuk a mérővezetéket, amire műszer hátulján és a mérővezetéken található szín jelölés segít. Színt a színhez csatoljuk. Ezt követően a mérővezetéket csatlakoztatom hálózathoz. A műszerek ekkor megjelenik egy jelzés, hogy a fázis és a nulla sorrendje nem megfelelő. Kéri, hogy fordítsuk meg. Megfordítást követően a lámpa elaludt a jelzés aludt, elkezdjük a mérést. A mérés során a hurok ellenállás értékét és az áramkörben kialakuló áram nagyságát fogja mérni és ezt jelzi ki a műszer. Jól látható, az áramkörben a felső soron megjelent a hurok ellenállást eredménye. A méréshez ismételten nyomjuk meg a teszt gombot.
Hurok ellenállás mérési mód: Következő mérési mód a hurok ellenállás mérési mód. Fontos hogy most kis árammal mérünk. Ebben az esetben az áramvédő kapcsoló kioldása nélkül tudjuk a vizsgálatot elvégezni. Ebben az esetben is megmérhetjük a hurokellenállást. A műszert alacsony áramú kioldás nélküli állásba kapcsoljuk, a fázisvezető és a védővezető közti mérési módot kiválasztjuk, a teszt gomb megnyomásával ellenőrizhetjük, hogy létrejön-e a megfelelő jövő áram.
Áramvédő kapcsoló mérési mód: A következő vizsgálati mód az áramvédő kapcsoló mérési mód. Válasszuk ki, hogy milyen hiba áramú áram védő kapcsolót szeretnénk alkalmazni. A berendezés 10 mA-től egészen 1000 mA szivárgó áramig képes a vizsgálatot elvégezni. Szükségünk van arra, hogy mekkora vizsgáló árammal hajtjuk vége a mérést. Az áramkör módjának kiválasztása lehet váltakozó áramú, lüktető egyen áramú, lehet váltakozó áramú, de szelektív kioldású lüktető egyenáramú szelektív kiadású, egyenáramú, szelektív egyenáramú. Műszer ki fogja mutatni, aki oldási áramot, kioldási időt. Teszt megnyomása után a mérés el fog kezdődni. Műszer elvégzi a mérést. Mérés kapcsán megkaptuk a műszer kioldási idejét és ki oldási áramát. Kézi üzem beállítva természetesen a műszerrel további méréseket lehet végezni.
Áramvédő kapcsoló kioldása: A következő mérési módunk szintén az áramvédő kapcsoló kioldása. Az áramot a műszer automatikusan a maga megvizsgálja, hogy mennyi az a kioldás áram, ami az áramvédő kapcsolót működésbe hozza. Szintén ki kell választanunk az áramvédő kapcsoló kihordási áramát. A működési jellegét, be kell állítanunk, állítjuk a váltakozó áramú hálózathoz. Fontos az áram szöge nagysága. Csatlakoztatjuk a hálózathoz. Tesztgomb megnyomását követően a mérés automatikusan elindul.
3 Multiméter mód: A következő mérés módunk a multiméter mód, ebben az esetben a hálózat feszültségét frekvenciáját tudjuk megmérni. A műszert feszültség mire is módba kapcsoljuk, megvizsgálhatjuk, hogy a fázisvezetők és a nulla vezető között mekkora feszültség. Jól látható a frekvencia értéke is. Az akkor fontos, ha túl hosszú szakasznál valahol kötés probléma lép fel. Ezzel a két vezető közti feszültségkülönbséget tudjuk behatárolni. Három fázis sorrendjének mérése: Következő mérési módunk a három fázis sorrendjének mérése. Ez abban az esetben fontos, amikor hálózatunkat aggregátoros táplálásra állítjuk át, hogy megegyező legyen a forgásirány az alap hálózatból és az aggregátorból kiérkező feszültségek esetén. A műszert átkapcsoló forgásirány figyelő módba és a három mérő zsinórt piros kék és zöld ugyanabban a sorrendben csatlakoztatjuk az aggregátor csatlakozásához. Forgásirányt megegyezésre kor műszered oké felirat jelenik meg Amennyiben a forgásirányuk nem megegyező, abban az esetben jelzi a műszer, hogy fordítsuk meg a csatlakozás irányát. Földelési ellenállás mérése: Következő mérési módunk a földelési ellenállás mérése. Ezt alkalmazhatjuk a földelésünk, villámvédelmi földelésünk, és telepített földelésünk ellenőrzésére. A kapcsolót ellenállásmérés módba kapcsoljuk. A műszert és a műszer zsinórt a gépkönyv segítségével csatlakoztassuk a színeket. Ebből következtethetünk a földelésünk állapotára, hatékonyságára.
Az épületburkolatokban jelenlévő nedvességnek komoly következményei lehetnek, akár szivárgással, akár kicsapódással kerültek a szerkezetbe. Például a hőszigetelésben jelenlévő víz növeli a szigetelőréteg hőátbocsátó képességét, ami növeli az épület üzemeltetése során felhasznált energiát, akár fűtésről, akár hűtésről van szó. A nedvesedés amellett, hogy penészképződéshez vezet, az épület szerkezetét is gyengítheti, egy komoly beázás pedig akár az épületben tárolt értékekben is kárt tehet.
A termográfia – más néven hőképalkotás – szerencsére alkalmas a potenciális veszélyforrást jelentő épületnedvesedés kimutatására. A hőkamera kétdimenziós képen láthatóvá teszi a mért felület hőmérsékleti eltéréseit. A hőképeken látszódó hőmérsékletkülönbségek feltárják a falban és tetőburkolatban megbúvó nedvességet, mert a vizes részek az építőanyagoktól eltérően vezetik és tárolják a hőt. Felfűtés után, ahogy hűl az épület, a nedves területek lassabb hőleadásuk miatt hosszabb ideig hűlnek, ezért a hőképen meleg foltként mutatkoznak.
Mit kell mérni? Az épületek külső homlokzatain, tetején kell mérni, miközben azok éppen hőleadási fázisban vannak, például egy forró, napsütéses nap végén. A keleti fekvésű falak mérhetők délután, a déli és nyugatiak pedig naplemente után. A belső és külső hőmérséklet között legyen legalább 15-20% különbség, hogy az eltérő hővezetésből fakadó hőmérsékletkülönbségek jól látszódjanak. Amikor esetleges nedves foltokat találunk, akkor a méréseket az épület belsejében kell folytatni. A belső falfelületek vizsgálatánál azonnal szemet szúrnak a csőrepedésből, szivárgásból eredő vízvesztések. A szivárgás elhárítása után a hőkamerával megállapítható, mely részeket lehet kiszárítani, melyek szorulnak cserére.
Mire kell figyelni? Épületek felmérését érdemes hőképek készítésével kezdeni. A hagyományos nedvességmérő műszerekkel szemben a hőkamerának nincs szüksége fizikai kontaktusra a mérendő épületrésszel, nem kell fúrni, szondákat beütni, így azt nem roncsolja. További előnye, hogy felmérhetők vele a nehezen hozzáférhető területek, valamint egy méréssel nagy felületet lehet ellenőrizni. A rendszeres felülvizsgálatok nagyban hozzájárulnak az épületek élettartamának meghosszabbításához. Az új épületeket, különös tekintettel az új tetőkre, érdemes 6 és 9 hónappal az elkészültük után felmérni, amíg az építtető felléphet garanciális igényével. Ez alatt az idő alatt az épületnek változatos időjárási körülményeket kell elviselnie, így például egy hosszabb esős periódus után remek alkalom nyílik egy nedvességkereső felmérésre. Ha az épület megfelelő kivitelezéséről meggyőződtek a felek, akkor a további rendszeres ellenőrzéseket 2-5 éves intervallumokban érdemes elvégezni. Az esetleges elváltozások felderítéséhez a felvételeket össze kell vetni a korábban készített referencia hőképekkel. Szakértők becslése szerint a hőkamerás felmérések alapján végzett megelőző karbantartással az épületek tetejének élettartama megduplázható. A legjobb felbontás és képminőség elérése érdekében az épületek felmérését érdemes háromlábú kameraállványról végezni.
Mikor kell azonnal beavatkozni? Bármely biztonsági vagy egészségügyi kockázatot hordozó elváltozást azonnal el kell hárítani. A következő lépésben a tetőn keresztüli beázást kell kijavítani, mely esetleg veszélyezteti az épületben folyó termelést, az ott tárolt értékeket. A legtöbb beázást a lapos tetők okozzák, ezek a legkényesebbek a szigetelésre, mivel esésük általában igen kicsi. Ezek mellett a lapos tetők javítására általában magasabb összegeket kell az épület fenntartójának költeni.
Hőkamerák széles választéka: https://www.globalfocus.hu/termekkategoria/hokamera/ A méréssel kapcsolatos megjegyzések Az épületek hőkamerás nedvesedés vizsgálatakor meg kell jegyezni, hogy az infravörös hőképeken alapuló módszerek közül ez az egyik legtöbb kihívással járó alkalmazás. A fő problémát az épületek sokfélesége okozza. A mérések kiértékelésekor tisztában kell lenni az épület szerkezetének sajátosságaival, a felhasznált építőanyagok tulajdonságaival, az építkezéskor használt technológiával. Ismerni kell az épület fűtéséről gondoskodó hőforrások elhelyezkedését, hiszen ezek is befolyásolják a kívülről készített hőképeket. Ha a méréssel a nedvesedés gyanúját találjuk, akkor további célirányos felderítésre van szükség, például kontakt anyagnedvesség mérő műszerrel. Hőkamerával költséghatékonyan tudjuk megállapítani, hogy épületünk megfelelően szigetelt, ugyanakkor a hőmérsékleti anomáliák megléte nem jelenti egyértelműen a vizesedés jelenlétét. Az elvégzett méréseket a hőkamerához mellékelt szoftverrel mérési jegyzőkönyvbe lehet foglalni, ami a legjobb módja dokumentációnak. Ezeket a jegyzőkönyveket később össze lehet hasonlítani egymással, így meg lehet győződni az elvégzett javítások minőségéről, illetve folyamatosan nyomonkövethető az épület állagának változása.
